Meghoztam a 4.részt.
Ebben már egy picit többet is meglehet tudni Baekhyunról és az események is beindulnak...de ez még bonyolódni fog.
Köszönöm szépen a sok megtekintést...de azt még jobban megköszönném, ha ide vagy a facebook csoportba is írnátok kommenteket sokat segít, hogy jó volt-e a rész vagy még van min javítsak. Annak viszont nagyon köszönöm aki írt. Jövő héten hozom a következő részt ;)
Jó olvasást.
(Kimji)
Hyun Mr.Byun-hoz rohant és szorosan átölelte a lábát.
Nagy szemekkel néztem Byunra aki mosolyogva vette fel a
kisfiút. Ő az apja? Ennyire még soha nem sokkolt le semmi. Úr isten.
Ezek szerint akkor a ház is az övé. Döbbenten emeltem le a
tekintetem róluk.
-Hyo gyere játszani – fogta meg a kezem Hyun mikor Byun
lerakta.
Elmosolyodtam, hogy Hyunie ne lássa a meglepőjöttséget az
arcomon. Mentem a kisfiú után, aki felvezetett a nagy lépcsőn, majd végig az
egyik folyóson, aminek a végén volt egy ajtó, gondolom az Hyun szobája.
Amikor benyitott egy olyan látvány tárult elém, amit minden
kisgyerek megirigyelt volna.
Kék, fehér és zöld színekben pompázott a fal és minden más is,
ami azt mutatta, hogy ez egy fiús szoba. Annak ellenére, hogy már szinte felnőtt
nő vagyok irigyeltem a csak 5 éves kisfiút. Még csak álmaimban se mertem volna
magamnak ilyen mesés gyerek szobát kívánni.
Mosolyogva húzott Hyun maga után majd az egyik dobozból kipakolta a legókat. Leültem mellé és mosolyogva kezdtem vele játszani.
Ezt a kisfiút mindig is imádtam olyan édes grimaszai vannak,
és most ahogy elnézem, a kis pofikáját látom rajta, hogy tényleg hasonlít Mr.
Byunra.
2 és fél óra játszás után hallottam, ahogy nyitódik az ajtó
és a nagy langaléta lép be rajta. Meglepődve néztem rá majd lassan felkeltem a
szoknyámat igazgatva.
-Ohh…hello – mosolyodott el pimaszul.
-Chanyeooool – futott oda hozzá mosolyogva Hyunie.
A fiú csak mosolyogva hajolt le a picike fiúért és felvette
majd megpörgettem amin Hyun elkezdett nevetni. Chanyeol lassan letette Hyunt és
rám emelte a tekintetét.
-Te mit keresel itt? – kérdezte egy picit közelebb lépve
hozzám.
-Ezt én is kérdezhetném emeltem rá tekintetem – nagyon magas
volt így közelről ezért egy picit kényelmetlen volt ez a póz.
Lassan leült az asztal mellett lévő székre és onnan nézett
rám. Én egy picit zavarba jöttem ezért inkább avval próbáltam egy picit
terelni, hogy Hyun közben kiment a szobából, ezért egy picit még el is pirultam.
Direkt ment volna ki?
-Baekhyun-hoz jöttem, de nem gondoltam volna, hogy itt
vagy…sőt Baekhyun nem mesélte, hogy te jössz ide…akkor valami elegánsabb ruhát húztam
volna – kacsintott rám, amire teljesen elpirultam.
Ohh szóval Baekhyun a neve?
-Ne haragudj de... –nem tudtam befejezni, mert Baekhyun
jelent meg az ajtóban.
-Chanyeol menj le légy szíves Hyunhoz… beszélnem kell egy
picit a kisasszonnyal – nézett rám.
A zsiráf felkelt a székből és kiment majd becsukta az ajtót.
Én a földet nézve álldogáltam a szoba közepén várva arra,
mit szeretne mondani nekem Baekhyun.
-Az első szabály… Hyunt soha ne hagyd magára… Ő az egyetlen
fiam és nem is lesz több gyerekem – állt meg előttem és erősen megfogta a fejem
az államnál.
Félve néztem villámló szemeibe. Ijesztő volt ilyennek látni…
nagyon.
-N… ne haragudj nem akartam – dadogtam.
Elengedte az állam majd az ágyra ült és csak nézte a padlót.
-Kérlek ülj le mellém – mondta halkan.
Nem mertem neki nemet mondani. Lehet, hogy valami fontos
dolgot szeretne mondani és egyre kíváncsibb vagyok arra milyen volt az élete?
Kitől van a gyerek?
Leültem mellé. Meglepődve érzékeltem, ahogy megfogja a kezem
és felemeli, a fejét majd rám néz.
-Ne haragudj, hogy ennyire kiakadtam… csak mióta a feleségem
megcsalt… csak Hyun maradt nekem…Ő az egyetlen, akit mindennél jobban
szeretek.. és nem akarok, hogy baja essen. Imádtam Őt mindent megadtam neki és
még is elhagyott egy pasiért, aki még nálam is gazdagabb… Korea leggazdagabb
emberért, és, csak azért mert én nem szerettem volna, hogy Modell cégnél
dolgozzon – gondolom a feleségéről beszélt a szavaiból ítélve. Megérintett a
története ezért pár könnycseppet lekellett törölnöm az arcomról.
-Sajnálom – mondtam halkan.
-Nem te tehetsz róla – sóhajtott majd rám nézett és megfogta
két oldalt az arcom.
Szemei csillogtak a könnyektől.
-És ami a legjobban fáj, hogy velem él még mindig és azt hiszi,
nem tudok erről az egészről… ugyan úgy kihasznál – gördült le egy könnycsepp az
arcán.
Szemeibe nézve vettem észre a fájdalmat és a csalódottságot.
Sajnáltam Baekhyunt nagyon.
-Mond el neki, hogy tudsz a férfiről - mondtam ki a rövidke mondatot,
amit megfogalmaztam a fejembe.
-Nem tehetem… a férfi nagyon régóta versenytársam… kiskorom
óta versengünk, és nem nyerhet csak úgy…nekem kell ezt a mentet elvinnem..és
nem megint neki.
-Értem… de attól még a feleséged nem tud hozzá költözni? –
kérdeztem félve.
-Ne tegezz – jelentette ki. Valószínűleg csak most vette
észre, hogy letegeztem – Nem… mert avval nyerne… ha Taeyeon hozzá költözik
veszítettem…
Bólintottam egyet.
-De te… - nézett rám – Segíthetsz majd idővel nekem –
simította megint a kezét az arcomra.
Nem értettem ez miért mondta, de nem mertem megkérdezni.
-Azt akarom, költözz ide – mondta a szemeimbe nézve majd a
válaszomra nem várva felkelt és kiment engem magamra hagyva a szobában.
Nagy szemekkel néztem magam elé.
„Arra kérlek, költözz ide” –
ismételtem meg magamban.
De miért? Miért tudok majd én neki segíteni.
Lassan felkeltem az ágyról majd elindultam ki a szobából. Nem tudom merre jöttünk fel ezért elindultam a folyosón. Minden ajtó egyforma volt, de még is volt egyedisége. Baloldalon, az utolsó ajtón rajta volt Baekhyun neve. Kíváncsi voltam. Ez lenne az ő szobája?
Lassan benyitottam és az egész szoba fekete volt, de még is stílusos.
Meglelődtem, hogy ilyen színű a szoba, mert egy háló soha nem szokott sötét színű lenni.
Beljebb mentem és halkan becsuktam magam után az ajtót. Volt az egyik oldalt egy ajtó. Talán az
lenne a fürdő? Lassan lenyomtam a kilincset és amint kinyílt az ajtó láttam, hogy az is fekete gyémánt
strasszokkal vegyítve. Ezek után nem tudom elképzelni, hogy van Baekhyunnal gazdagabb ember.
De miért? Miért tudok majd én neki segíteni.
Lassan felkeltem az ágyról majd elindultam ki a szobából. Nem tudom merre jöttünk fel ezért elindultam a folyosón. Minden ajtó egyforma volt, de még is volt egyedisége. Baloldalon, az utolsó ajtón rajta volt Baekhyun neve. Kíváncsi voltam. Ez lenne az ő szobája?
Lassan benyitottam és az egész szoba fekete volt, de még is stílusos.
Meglelődtem, hogy ilyen színű a szoba, mert egy háló soha nem szokott sötét színű lenni.
Beljebb mentem és halkan becsuktam magam után az ajtót. Volt az egyik oldalt egy ajtó. Talán az
lenne a fürdő? Lassan lenyomtam a kilincset és amint kinyílt az ajtó láttam, hogy az is fekete gyémánt
strasszokkal vegyítve. Ezek után nem tudom elképzelni, hogy van Baekhyunnal gazdagabb ember.
Egyszer csak elhúzódott a fürdő
kabin ajtaja és Baekhyun lépett ki rajta. Sikkantva takartam el a szemem mikor tudatosult
bennem, hogy tiszta meztelen.
-Mit keresel itt? – kérdezte mogorván.
Hallottam, ahogy valami csörömpöl majd egy meleg kezet éreztem meg a karomon. Erősen fogta
majd, felkapott és egy dobással érkeztem az ágyra.
-M… Mit csinálsz? – kérdeztem félve, amikor elkezdte lehúzni a ruhám.
-Csönd… Megvalósítom, amit akartam…
-Mit keresel itt? – kérdezte mogorván.
Hallottam, ahogy valami csörömpöl majd egy meleg kezet éreztem meg a karomon. Erősen fogta
majd, felkapott és egy dobással érkeztem az ágyra.
-M… Mit csinálsz? – kérdeztem félve, amikor elkezdte lehúzni a ruhám.
-Csönd… Megvalósítom, amit akartam…




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése