5.rész Új élet

Sziasztok! :)
Tudom holnapra ígértem a részt, de holnap más elfoglaltságom lesz ezért átraktam mára, hogy feltegyem ezt a részt. Remélem tetszeni fog. Sokat írtam ezt a részt, mert ez már egy picit összetettebb lett és most már inkább csak ilyen részek lesznek. Jövő héten hétvégén hozom a folytatást. Igyekszem majd vele.
Megköszönöm a kommenteket mert nagyon sokat segítenek. Ide és a facebook csoportba is írhattok. Előre is köszönöm és aki megtette annak hálás vagyok :)
Jó olvasást!
Kimji

-Csönd… Megvalósítom, amit akartam…- Ijesztő volt, ahogy rám nézett, nagyon megijedtem és éreztem, hogy nem kellett volna ebbe a szobába bejönnöm.

-De ne… hagyjál. Baekhyun hallod? – próbáltam letolni magamról, de lefogta a kezem.

-Mit mondtál? Honnan tudod a nevem? – nézett rám villámló tekintettel

Rémülten csúsztam hátrébb mikor elengedett, de egy nagy pofonnak lettem a gazdája, kezemet sajgó orcámra tapasztottam és rémülten meredtem a fiúra, aki hevesen kapkodta a levegőt.

-Most húzzál, ki a szobámból még szépen mondom – a hangja halk volt de még is lehetett a feszültséget érezni benne.

Kifutottam Baekhyun szobájából majd az egyik ajtón benyitottam, amit magam után be is csuktam. De mikor megfordultam egy óriási nagy rózsaszín és fehér színű háló helyiségbe lyukadtam. Ez a ház egyre nagyobb csodákat mutat nekem. Életemben nem láttam még ekkora és ilyen ízléses szobát, csak talán filmekben. De ez lélegzetelállító. Egy vagyonba kerülhetett ez a szoba is. Hogy lehet Baekhyunnak ennyi pénze?

És hogy lehet nála gazdagabb ember egyáltalán?

Mosolyogva mentem beljebb a szobába, aminek a közepén pörögtem egyet, mint egy kislány. Egy nagy ugrással érkeztem meg az ágyba és mosolyogva szippantottam be az öblítőnek a finom illatát.

Mivel tegnap este nem aludtam valami jól és mélyen, észre sem vettem, hogy elaludtam.

Arra keltem, hogy valaki a hajam piszkálgatja és valamit mond, amit először nem fogtam fel, mert csak akkor ébredtem.

-……Meg foglak védeni tőle… ne aggódj- hallottam meg Baekhyun hangját.

De kitől? Miről beszél?
Nem értettem semmit se abból, amit mondott. Remélem, idővel majd minden kiderül.

Mikor hallottam, hogy feláll mellőlem nyújtózódtam egyet, ami miatt sajnos ki jött a megszokott reggeli nyújtózkodós nyögős hang.

-Oh… Jó reggelt – mondta Baekhyun mikor látta, hogy valamennyire magamhoz tértem.

Furán néztem rá. Nem tudtam miért volt most ilyen kedves. Tegnap majdnem megerőszakolt ma meg ilyen kedves velem.

- Gyere le enni, mert tegnap elaludtál vacsora nélkül. Áthozattam Chanyeollal a cuccaid. Láttam megtetszett ez a szoba ezért ide hoztuk a ruháid, meg a holmijaid amiket gondoltuk, hogy kelleni fog – mosolygott rám majd intett a fejével, hogy menjek.

Lassan felkeltem és Baekhyun után mentem. Mikor beértem mellé lementünk azon nagy lépcsőn. Úgy éreztem magam, mint egy hercegnő ebben a nagy házban.

Amikor leértünk a derekamat átkarolva vezetett be a konyhába, ami egybe volt nyitva a nappalival. Álmomban nem gondoltam volna, hogy van ennyire jó konyha. Aki ezt a házat tervezte nagyon tudhat valamit.

Lila, szürke és fehér színekben pompázott a két helyiség, ami nagyon össze illett tetszett ez a három szín együtt.

Leültem az egyik bárszékre és vártam amíg Baekhyun valamit oda rak elém.

-Nem tudok valamiben segíteni? – kérdeztem halkan.

-Nem köszönöm –mosolyogva rakta le elém a sok-sok mindent.

Nagy szemekkel követtem, hogy még mindig van mit raknia az asztalra.

Egy nagyot nyeltem és a látványra korgott egyet a hasam.

Baekhyun kuncogva ült le mellém és mind kettőnk elé egy tányért tett.

Nem mertem neki állni az evésnek, azért még sem otthon vagyok. Nem akarok szemtelen lenni. Így is eléggé eljátszottam Baekhyun türelmét tegnap, hogy besurrantam a szobájába. Lehet, hogy csak rám akart ijeszteni, hogy többször nem menjek oda be?

A gondolkodásomból a mellettem ülő hangja zökkentett ki.

-Vegyél csak amennyit akarsz. Tegnap nem vacsoráztál – simogatta meg a hátam.

Elmosolyodtam és egy picit hezitálva, de vettem a finom reggeliből és neki kezdtem az evésnek.

-Ühm ez nagyon finom – néztem elismerően Baekhyunra miután lenyeltem az első falatomat.

Elmosolyodott majd ő is neki kezdett a reggelinek. Egyszer csak valaki kicsapta az ajtót.

-Appa éhes vagyok – futott Hyun Baekhyunhoz, én csak mosolyogva néztem  kisfiúra, aki édesen viszonozta a gesztusom.

Baekhyun felkelt és a Hyunie-t a kezébe fogva ment a hűtőhöz, hogy válasszon valami reggelit, de végül csak egy müzlit kért tejjel, amit egy tálba öntött a gondoskodó apuka.

Olyan édesek voltak.

Vagy is csak Hyun…

Igen csak őt akartam mondani.

Mikor végeztem a reggelivel Baekhyun kijelentett, hogy elmegyünk sétálni Hyunnal. Mintha legalább én lennék az anyja.

Felmentem az új szobámba és az új szekrényemből elő vettem egy… Új ruhát?

Nekem nincs is ennyi ruhám. Elmosolyodtam. Talán ő vett volna nekem? Kedves tőle.

Mivel már hűvösödött az idő egy fekete fehér pulcsit vettem ki meg egy fekete cica nadrágot és a kedvenc bakancsom akartam volna felhúzni de sehol sem találtam. Körbe néztem és az egyik ajtóra a szobán belül egy ruha jel volt rá matricázva. Nagy szemekkel nyitottam be az ajtón, de ami ott várt azt hittem, hogy elájulok.

Még több ruha és egy lélegzetelállító szoba. Istenem hova keveredtem, mert ez biztos nem a föld.

Mosolyogva lapoztam végig a ruhákat, egyet, kettőt meg is próbáltam. Olyan érzésem volt mintha már előre el lett volna tervezve, hogy ide kerüljek… vagy nem is tudom, de minden ruha pontosan passzolt rám nem állt el. Olyan volt mintha rám tervezték volna.

Mikor kiélveztem a helyzetet kimentem a szobából és a fürdő keresésének kezdtem neki.

Megint találtam egy matricás ajtót csak azon most egy kád jel volt, lassan benyitottam és mosolyogva néztem körbe. Már nem volt miért meglepődjek. Számítottam arra, hogy ez is ilyen gyönyörű lesz.

Levettem a tegnapi ruhám és a kádba engedve vizet bele ültem.

Lehunytam a szemem és csak hagytam, hogy a meleg víz lemossa rólam a tegnapi nap fáradalmait. Hihetetlen, hogy egy ilyen nagy és tökéletes házban élek egy ilyen helyes pasival és az édes kis Hyunieval.

Mikor kiáztattam magam kiszálltam és megtörölköztem, majd magamra kaptam a kikészített ruhákat. Nagyon tetszett az összhatás. Az én stílusom volt.

Hallottam, ahogy nyílik az ajtó a nagy gardróbban, amire meg is fordultam.

Baekhyun jött közelebb mosolyogva.

-Látom megtaláltad – tűrt el ez tincset.

Mosolyogva bólintottam.

-Gyönyörű vagy – simította meg az arcom.